[2004.08.08.] Gyenesdiás, Keszthely, Jászberény, Csopak, Eger és Kecskemét után 2004-ben, Debrecenben rendezte meg a Fidelitas immár hagyományos nyári táborát. A VII. táborban több mint 200 fő vett részt. A programok között a szórakozás mellett helyet kaptak olyan beszélgetések is, amelyek révén a résztvevők mélyebb betekintést nyerhettek a magyar politikai életbe.

Első nap


Az első nap az érkezés, és a regisztráció jegyében telt. Reggeltől kezdve kb. 20 debreceni fidelitasos állt készenlétben a vonat- és buszállomáson, a kollégiumban, és a város csomópontjain, hogy az eltévelyedett báránykákat egy helyre, a Gulyás Pál Kollégiumba terelje, ahol már várta őket a regisztrációs procedúra. Aláírásukért, türelmükét cserébe a delikvensek a városról és a táborról összeállított mappát, karszalagot, és nem utolsó sorban szobakulcsot kaptak. Ezután a "Szabadság Őrvárosának" felfedezése következett, szakavatott debreceni fiatalok vezetésével.



A szabadprogram este 6 óráig tartott, amikor a résztvevők elfoglalták helyüket a kollégium ebédlőjében, majd Halász János, országgyűlési képviselő, a FIDESZ szóvivője, és Halász D. János, Debrecen város alpolgármestere megnyitotta a tábort, és köszöntötte a vendégeket. Ezután vacsora következett, amelyet a debreceni Kis Kína Ételbár biztosított számunkra - igazi kínai-mongol menü formájában.



A csípős mártásoktól aztán könnyes szemmel hallgattuk Giró-Szász András, és Navracsics Tibor előadását az aktuális politikai helyzetről, választásokról és előrejelzésekről, majd a kissé még feszült hangulat oldásaképp elindítottuk az egész héten át tartó csapatversenyt. A táborlakókat hét honfoglaló törzsbe osztottuk, vendégeink voltak: Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba és Töhötöm, akik napokon keresztül véres küzdelmeken átalvezették törzseiket, Megyert, Nyéket, Keszit, Tarjánt, Jenőt, Kürtgyarmatot, Kért. Indításképp felmértük, esélyesek-e a táborlakók egészségügyileg a megpróbáltatások átvészelésére. A hét törzs bámulatos felkészültségről, és vasgyomorról tett tanúbizonyságot, amikor szinte kivétel nélkül be tudták azonosítani a különböző nemes, és nemtelen pálinkák főbb alapanyagait. Persze, tömegek mozgatásához nem csak gyomor és máj, de megfelelően erős tüdő is szükségeltetik, a karaoke versenyben ezt a szervet is megedzettük. Próbák ide vagy oda, a tömegkezelésben a táborvezetők -szánt szándékkal- "rosszul vizsgáztak", így szinte mindenki hajnalig dajdajozott a kollégiumban.




Második nap


Az előző esti bulizás után viszonylag nehezen vette a csapat az ébresztő megpróbáltatásait, de a bömbölő zene, az éhség, és a buszindulás réme lecsábította a kótyagosabb fiatalokat is. 9-kor aztán a puszta felé vettük az irányt, s az érkező buszok visszaszállítottak minket időben és térben ősi terepünkre, a Hortobágyra. Áldoztunk a globalizáció oltárán is, csaknem egy órás bazár- és "Kilenclyukúhíd"-nézegetés után, a legavatottabb ember, Aradi Csaba, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója ítélt felettünk: "A Hortobágyra érkezőket két csoportra lehet osztani: az egyik a hosszabb, a másik a rövidebb utat keresi a kocsmához. Ti a rövidebbhez tartoztok." Mentségünkről szolgáljon, hogy a szekerekhez pontosan kellett érkeznünk, ezért valóban "rövid úton", mintegy félórás sétával mentünk át a Mátai Lovasfaluba, ahol már vártak minket a pacik és a szekerek, hogy kimenekítsenek minket a civilizációból. Valódi honfoglaló kolóniaként vonultunk végig a 13 szekérrel a pusztán, felzavarva és meggusztálva sok őshonos állatot, mint a vízibivaly, amely nem tud izzadni, ezért tölti a fél napot egy pocsolyában lustálkodva. Egy óra múlva megérkeztünk a célállomáshoz, ahol vérbeli csikósok produkálták magukat és lovaikat, olyan csudákat művelve, mint a ló leültetése-lefektetése, fogathajtás, ostorcsattogtatás, egyebek, majd a megfáradt utazókat a legnevesebb pusztai tájétel, a slambuc várta a bográcsban.



Ebéd után sem maradtunk egyedül, egyszerre két neves személyiség is érkezett hozzánk Rogán Antal, és Szijjártó Péter "alelnökurak" személyében, akik ebéd után a FIDESZ-ről, és más pártokról, és természetesen a Fidelitasról meséltek a honfoglaló törzseknek.



A csapatokat, miután kihonfoglalták magukat a pusztában, kedves szekérhajtó bácsik és lovaik szállították vissza Mátára, ahonnan buszokkal jutottunk vissza a kollégiumba. Az aznap látottak alapján a Hét Vezér úgy döntött, kell nekik a hely, s készek törzseiket akár a halálba is vinni, hogy megvethessék lábukat a Kárpát-medencében. Vacsora után tehát elindultak, hogy feltérképezzék a várost, s megtisztítsák a nemkívánatos elemektől. Éjszakai akadályverseny következett, hegyen-vízen kellett átkelniük, bizonyítaniuk kellett bátorságukat (sötét erdőben botorkálás), szemfülességüket (elrejtett sakkfigurák megtalálása), gazdálkodási tapasztalataikat, és kulináris felsőbbrendűségüket (borkóstoló), fogathajtó tehetségüket (bringó-hintó "ámokfutam"), és teherbíró-képességüket (pálinka-váltó). A csapatok fáradtan, egyesek vizesen és/vagy szakadtan tértek meg a bázisra, ahol pihentető bulizásba kezdtek.


Harmadik nap




Reggel újabb buszok érkeztek a kollégium elé, amelyek a Fontana Szabadidő- és Sportközpontba szállítottak minket. Itt különböző klasszikus és különleges sportokban mérhették össze erejüket a törzsek, úgy mint foci, kötélhúzás, tenisz, bowling, fallabda és biliárd. Ebédre bográcsgulyást kaptunk, majd folytattuk a versengést egészen négy óráig, amikor befutottak vendégeink: Borókay Gábor, a Hír TV vezérigazgatója, és Kóczián Péter, a Hír TV riportere.



Mindketten nagyon kedvesen, közvetlenül mutatták be a jobboldali sajtó, azon belül a Hír TV helyzetét, amelynek során kiderült, hogy a "MI TV-nk" nem is annyira a miénk. A beszélgetést újabb beszélgetés követte, a Fidelitas alelnökei különböző témákban tartottak fórumokat. Pongrácz Nóra a kabinetek iránt érdeklődőket, Ágh Péter pedig a középiskolásokat gyűjtötte maga köré. Vacsorára a Fontana éttermének szakácsai flekkent sütöttek nekünk, majd a teraszon táncbemutató és disco szórakoztatta a csapatot a buszok érkeztéig, de a bulinak ez sem vetett véget, csupán a belvárosban folytatódott tovább.






Negyedik nap


Ezen a reggelen már kevésbé voltunk szigorúak az ébresztéssel, már csak azért is, mert mi magunk sem tudtunk frissen-fiatalosan kipattanni az ágyból. Reggeli után az alelnökök maguk köré gyűjtötték a különböző régiókból érkezetteket, s a Fidelitas jövőjéről, a csoportok eredményeiről, helyzetéről beszélgettünk.

Munka után édes a pihenés, hát kipróbáltuk Debrecen egyik gyöngyszemét, a Széchényi-terv segítségével nemrégiben megépült Aquaticum Élményfürdőt. Gyanítom, hogy minden programszervezői igyekezetünk eredményét felülmúlta ez a négy órás program, ami fékevesztett csúszdázással, vagy éppen jakuzziban-punnyadással telt. Újjászületve néztünk hát szembe az utolsó estével, amelyet Bartel-Ruzsa Zsolt és Rétvári Bence ifjúságpolitikai előadása nyitott az Oláh Gábor utcai Vendégházban, amely egy kedves hely a debreceni atlétikai stadion területén.

A beszélgetés alatt világbajnok szakácsok keze alól először felülmúlhatatlan illatok, majd álom husok és köretek kerültek ki. Vacsora után a törzs-vetélkedés utolsó állomása következett, amikor választott csoportvezetők irányítása alatt (Szijjártó Péter Fidelitas alelnök, Nyitrai Zsolt Fidelitas alelnök, Schmidt Csaba Fidelitas alelnök, Pongrácz Nóra Fidelitas alelnök, Szabó Gabriella Fidelitas alelnök, Molnár György, debreceni csoportelnök, Wiedel Walter, XVIII. kerületi csoportelnök) fergeteges Activity-show keretében "égették magukat". Műsorvezetők voltak Pancsa, és Norci. Ezután már csak az eredményhirdetés volt hátra, ezúton is gratulálunk a mindvégig felülmúlhatatlan teljesítményt nyújtó Álmos-Megyer-Citromsárga törzsnek!

Az ünnepléses evés-ivást Pópa Mester fergeteges táborzáró bulija koronázta meg, amelynek csak a hajnal, a sokadik villamos, és a végkimerülés határa vetett véget.


Ötödik nap


Akarva-akaratlan megint később indult a nap a megszokottnál. Hosszúra nyúlt pakolás, reggelizés után azok a kitartóak, akik nem húztak el a tábor vége előtt, Debrecen egyik különleges templomában (A debreceni Vörös Templom egyike az ország két díszített református templomának) ökumenikusnak álcázott, de valójában erősen református istentiszteletnek, amely sokak életében az első református szertartás volt. Ezután már a valóban könnyes búcsú következett, amelyet a programtervezetben még csak viccnek szántunk, de a valóságban tényleg így lett, egybehangzó véleményünk szerint nagyon kellemes, felhőtlen hét után kellett búcsút vennünk egymástól.


Summa Summarum...


A táborral kapcsolatos fényképeket a Fidelitas honlapján megtaláljátok. Szuperjó tábori pólókat még mindig lehet venni az irodán, Király Nóránál. A tábori anyagokat, progamok, mappa, karszalagok, stb, stb. letölthetők a debreceni Fidelitas csoport honlapjáról. A debreceni Fidelitas csoport nevében köszönjük Nektek hogy eljöttetek, hogy rendesen viselkedtetek, és hogy ilyen szuper tábort csinálhattunk együtt! Természetesen mindenkit bármikor szeretettel (vissza)várunk Debrecenben, segítünk a szervezésben, az ellátásban, mindenben, csak keressétek a debreceni Fidelitas csoportot nyugodtan!!!


Örök Hálánk...


Köszönjük a debreceni Fidelitas tagok odaadó, fáradhatatlan munkáját, hogy szabadidejüket, alvásidejüket, szabad kapacitásaikat és energiáikat zokszó nélkül a csoport és a táborszervezés szolgálataiba ajánlották, hogy elviselték egymás rigolyáit, és a rájuk nehezedő nyomás ellenére kedvesek, szeretetreméltóak tudtak maradni. Ők név szerint:
Czetter Niki
Csóra Eszter
Gavallér Márk
Hajdu Sándor
Kérdő Zsuzsa
Kis Ági
Kis Andrea
Kiss Péter
Kovács KoKo István
Kovács Zoltán
Mező István
Molnár György (Gyurma)
Pintye György
Posgay Titanilla
Schönstein Sanya
Szabó Eszter
Szabó Orsi
Széles Diána
Tóth Imre

Nem tartoznak ugyan a debreceni csoport kötelékébe, de hálánk örökké üldözni fogja segítségükért Csíszár Imrét, a hajdúnánási Fidelitas csoport elnökét, és Hódos Lászlót, a bárándi Fidelitas csoport elnökét.

Persze mindez nem jöhetett volna létre, ha nincs a Fidelitas országos elnöksége, és a Fidelitas Központi Iroda fantasztikus szervezőgárdája, akiknek a rendezés jogát, a szervezés kereteit, a pályázatok szervezeti hátterét, és a lebonyolításban való aktív részvételüket köszönhetjük:

Király Nóra irodavezető
Szeili Katalin
Körömi Pancsa
Szucsik Noémi
Balogh Peti

És persze a "fejesek"...

Gyürk András elnök
Nyitrai Zsolt alelnök
és persze az összes többi alelnök, mert nem vétózták meg a pályázatot, és mert itt voltak akik itt voltak (Pongrácz Nóri, Szabó Gabi, Szijjártó Peti, Hegedűs Zoli, Schmidt Csaba, Vántsa Botond, Erdős Norbi, Ágh Peti, Román István, Rogán Antal).

A tábor költségvetésének és finanszírozásának, illetve programjainak szerencsés alakulása miatt köszönettel tartozunk a következő szervezeteknek, cégeknek, és magánszemélyeknek:


Debrecen Megye Jogú Város önkormányzata
Halász D. János, Debrecen alpolgármestere
Nagy Sándor, a Kis Kína Ételbár tulajdonosa
Cserháti Gabriella, a Cserháti Family Kft. ügyvezetője, a debreceni McDonald's éttermek üzemeltetője.
Debreceni Közlekedési Vállalat
Oláh Mariann és Varga Emese, akik a Hortobágyi pusztaprogram szervezésében segítettek a Hortobágyi Nemzeti Park, és a
Hortobágyi Kht. részéről
Molnár Imre, aki a Fontana Szabadidő- és Sportközpontot biztosította számunkra
Fazekas Lajos, a Termál Hotel - Aquaticum igazgatója, és Rácz László, az Aquaticum Élményfürdő ügyvezetője
Csősz Imre, aki a csocsóasztalt, és a flippergépet rendelkezésünkre bocsátotta.


Köszönjük vendégeinknek, hogy elfogadták meghívásunkat:

Halász D. János, Debrecen alpolgármestere
Halász János, országgyűlési képviselő, a FIDESZ szóvivője
Navracsics Tibor, a FIDESZ pártigazgatója
Giró-Szász András, a Századvég Alapítvány igazgatója
Aradi Csaba, a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója
Rogán Antal, országgyűlési képviselő, a Fidelitas alelnöke
Borókai Gábor, a Hír TV vezérigazgatója
Kóczián Péter, a Hír TV riportere
Barthel-Ruzsa Zsolt, a HÖOK elnöke
Rétvári Bence, az OGYIP elnöke