A nemzeti fejlesztési terv legnagyobb költségvetésű - összesen 24 milliárd forintos - informatikai infrastruktúra-beszerzése az úgynevezett digitális tábla projekt. A beszerzést több mint kétéves előkészítő munka előzte meg. Az alapos előkészítés ellenére - a hivatalos hírek szerint - a pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése elnevezésű közbeszerzési pályázat elsőre mégis meghiúsult. A tárgyban lefolytatott eljárás eredménytelenül zárult, és csupán két érvényes ajánlattevő volt képes megfelelni a kiírás szigorú feltételeinek.
Az eredménytelenség láttán a sajtóban maga az NFÜ illetékesei is értetlenségüknek adtak hangot. Kétéves előkészítés után a 2009-es gazdasági környezetben gyakorlatilag a teljes magyar informatikai középvállalkozói szektor kiszorult az év legnagyobb közbeszerzéséből. A sajtóból az is megtudható, hogy az ajánlatok egymással átfedésben voltak mind az ajánlott termékkör, mind az alvállalkozók tekintetében. Ráadásul az egyik pályázó még azt sem tudta referenciával igazolni, hogy a kiírásban megkívánt árbevétellel rendelkezik-e egyáltalán.
Ilyen zavaros, lassú és hibás közbeszerzési eljárás után, idézem: "az ügynökségben felmerült az ismételt eljárás lefolytatása, ám nincs arra garancia, hogy egy újabb pályázat nem hasonló vagy netán rosszabb eredménnyel záruljon".
Tisztelt Államtitkár Úr! Az előzmények láttán joggal feltételezhettük volna, hogy az NFÜ - okulva az előpályázat tapasztalataiból - számos ponton változtat, könnyít a feltételeken, ezáltal ösztönzi a pályáztatási versenyt, elemeire bontja majd a kiírást, könnyíti a versenyt korlátozó feltételeket, versenyezteti a pályázókat, könnyíti a finanszírozási feltételeket. A második kiírás ismeretében már látható, hogy ezek a várakozások puszta illúziók voltak. A sajtóhírek láttán nem meglepő következmény, hogy már maga az NFÜ vezetése számára is visszatetsző az irányított közbeszerzés ilyen durva és szemérmetlen megjelenési formája.
Tisztelt Államtitkár Úr! Miként tudja garantálni, hogy a második pályázati körben sikerül átlátható, gazdaságos és kivitelezhető beszerzést lebonyolítani? Nem annyi történik csupán, hogy a két első körös pályázó közül hozzák ki győztesnek azt, aki elsőre vállalhatatlan és szabálytalan ajánlatot tett?
Kérem, részletesen indokolja azt is, hogy a második körben miért nem változtattak érdemben a pályázati feltételeken. Kérem, válaszában térjen ki arra, hogy mivel indokolható az intézményszám csökkenése és az igazán rászorultak - gyengén látók, értelmi fogyatékosok és mozgássérült gyermekek - kiszorítása az új kiírásban."
VARJU LÁSZLÓ nemzeti fejlesztési és gazdasági minisztériumi államtitkár: "Elnök úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr!
Köszönöm a lehetőséget. Az első pályázati kiírás alkalmával is az volt az elsődleges, hogy átlátható, világos és pontosan olyan rendszer, amely a kiválasztás eredményeként megfelelő környezetet és lehetőséget biztosít az oktatás fejlesztésére. Az érintett közbeszerzés jelentős értéket képvisel, s mind fejlesztéspolitikai, mind pedig oktatáspolitikai összefüggésben kiemelkedő jelentőségű. Bizonyos szempontból, mint például a telepítési helyszínek száma, egyedülállóan nagy volumenű, éppen ezért a közbeszerzési törvény által meghatározott mértékű, szakmailag szükséges, elégséges referenciákat és egyéb feltételeket kellett meghatározni. Ezen a területen az elvárások szigorúak, ennek következtében nem volt lehetőség az eljárás megismétlésére és ennek során a feltételek jelentős enyhítésére.
Mindamellett az eljárás két részének összevonásával, a támogató szolgáltatásokra vonatkozó jelentős könnyítéssel, valamint egyszerűsítéssel mégis megvalósult a feltételek enyhítése; igaz, csak olyan mértékben, amit az adott beszerzés mértéke, a fejlesztési célok elérésének garanciái megengednek. Minden további engedmény a minőség rovására ment volna.
Az első eljárásban a két ajánlat között egyetlen erőforrás-biztosítás vonatkozásában volt még átfedés - tehát egyetlen helyen -, amely azonban nem ellentétes a jogszabály előírásaival. Amennyiben jogszabályellenes átfedés mutatkozott volna a beadott ajánlatok között, úgy a körülmény természetesen érvénytelenné tette volna valamennyi ajánlatot.
Szintén a jogszabály előírása alapján az eljárás során az ajánlattevők hibás vagy nem eljárásszerű adatszolgáltatásáért a bonyolító nem felel. A feladat e körben az, hogy azt vagy figyelmen kívül hagyja, vagy hiánypótlást rendel el.
Tisztelt Képviselő Úr! A beszerzés volumenére és a beszerzéshez kapcsolódó különösen jelentős integrálási igényre tekintettel valóban csak nagyméretű, megfelelő tapasztalatokkal rendelkező vállalkozások felelhetnek meg a részvételi feltételeknek. Ugyanakkor mindkét pályázó a hazai informatikai vállalkozások jelentős részét felvonultató alvállalkozói konzorciumokat hozott létre és ennek megfelelően tett ajánlatot.
Ön téved a sajátos nevelési igényű tanulókat támogató speciális eszközök beszerzését illetően, hiszen azok továbbra is részei a beszerzési eljárásnak, sőt lényegesen enyhültek ezen eszközök beszerzési feltételei. Megkérem, hogy ne keverje össze a szabálytalanság és az eredménytelenség fogalmait. Az első eljárás ugyanis eredménytelenül zárult, mert mindkét ajánlat érvénytelen volt. Az egyik ajánlat ellenértéke meghaladta a rendelkezésre álló keretet, a másik ajánlat a kiírás feltételeibe ütközött. Ez azonban korántsem jelent szabálytalanságot.
Tisztelt Képviselő Úr! A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség valóban elégedetlen volt, mert a fejlesztési cél már tavaly megkezdődhetett volna az eszközök kiszállításával, de ez sajnos nem valósulhatott meg. A hivatal jelenleg is mindent megtesz azért, hogy a jogszabályok adta keretek között a lehetőségeken belül minél hamarabb nyertes pályázóhoz kerüljön a tanulás, a tanítás feltételeit jelentős mértékben javító eszközpark. Azt, hogy ez mennyire fontos, azzal is szeretném alátámasztani, hogy éppen a hét végén volt módom egy olyan iskolában járni, ahol már rendelkeznek ezekkel a feltételekkel, és meggyőződni arról, hogy ennek milyen jelentősége van az oktatásban. Ezért bízom abban, hogy mindez nagyon rövid időn belül eredményesen lezárul."
Dr.NYITRAI ZSOLT (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr!
Köszönöm a válaszát. Előrebocsátom, hogy a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség a modernizáció és az informatika pártján áll. Természetesen a gondunk és a problémánk nem a digitális táblákkal van, hanem a digitális táblákat körülvevő átláthatatlan közbeszerzési eljárással.
Engedje meg, hogy figyelmébe ajánljak két dokumentumot. Az egyik az interpellációm írásos formája. Ezt múlt héten, 14-én adtam be, és az előbb ismertettem az Országgyűlés nyilvánosságával. A másik dokumentum a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság közbeszerzési főosztályáról származik. Idézek belőle: "A digitális táblákkal kapcsolatos gyorsított tárgyalásos közbeszerzési eljárás eredményhirdetésének időpontját az ajánlatkérő elhalasztja. A halasztás indoka: a beérkezett jelentkezések bírálata a részvételi felhívásban meghatározott időtartamnál hosszabb időt igényel."
Tisztelt Államtitkár Úr! A korrupció elleni harcnak nem a legjobb eszköze a korrupciógyanús tevékenység elhalasztása. Az egész digitálistábla-eljárás tele van súlyos aggályokkal, ezért a válaszát nem fogadom el.
ELNÖK: "Köszönöm. Képviselő úr a választ nem fogadta el. Megkérdezem az Országgyűlést, hogy elfogadja-e az államtitkári választ. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)
Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 198 igen szavazattal, 158 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta."