[@ 09.12.31.] Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnöke december utolsó napjaiban járt Egerben, Dr. Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő, a FIDESZ operatív igazgatójának évzáró rendezvényén. Évek óta hagyomány, hogy országos hírű politikusok teszik tiszteletüket ezen alkalmakon, ahol a rövid protokoll után a személyes hangvétel kap teret.

A Hotel Szent Istvánban Dr. Nyitrai Zsolt a program megnyitóján köszöntőjében a 2009-es évben végzett munkáról szólt, s a 2010-ben adódó feladatokat sorolta. Az évzárón fővendég volt már Navracsics Tibor, Varga Mihály és Schmitt Pál.



"A mérsékelt jobboldal történelmi lehetőség előtt áll. Az új rendszerváltoztatás azt jelenti, hogy a Fidesz és a kereszténydemokraták alkotmányt tudnak módosítani"- mondta Nyitrai.
A képviselő hangsúlyozta: jövőre a választási készület és a megfeszített munka kerül előtérbe, hiszen mindent meg kell tenni azért, hogy a Fidesz és szövetségesei nagyarányú győzelmet arassanak a választásokon.



Lezsák Sándor az elmúlt időszak értékelése mellett a történelmi lehetőségre hívta fel a figyelmet.



A programon bemutatkoztak Heves megye országgyűlési képviselőjelöltjei: Balázs József, Habis László, Herman István, Horváth László és Tóth József, majd a kötetlen beszélgetésé lett a főszerep.

"...volt rendszerváltás, csak rossz a rendszer..."

beszélgetés Lezsák Sándorral

Ön hogyan látja, valójában volt-e rendszerváltás, mennyire volt sikeres, s ez mennyire ró feladatokat a mai ember számára?

Én azok közé tartozom, akik azt mondják: volt rendszerváltás, csak rossz a rendszer. Nagyor rossz a rendszer, amiben élünk. Ennek számos oka van, többek között a nemzetközi, hazai felső mozgósító erőknek a hiánya.



Egy templomot lehet resaturálni, a lelkeket viszont nehéz rendbehozni, nem egy-két és nem is tíz-húsz esztendő. A mérgező világ, a 65 esztendő, s főként az első 40 év hatása mindmáig érezhető.



1989-90-ben nagyon feszült várakozás volt emiatt, de még soha nem voltam ennyire derűlátó, mint most. Az elmúlt húsz esztendőben, s különösen az utóbbi 5-6 évben kialakult a Kárpát-medencei magyarokban egy veszélytudat. Mert sok mindent el is veszítettünk, szellemi és fizikai értelemben egyaránt. Most leltárt kell készítenünk, s szembe kell néznünk tényekkel, hogy mit tudunk kezdeni ezzel a csődtömeggel, ami az utóbbi hét évben kitermelődött.



Az oktatási rendszer változásai hogyan hatottak?

A neoliberális oktatáspolitika, ami 1994-ben megjelent Magyar Bálintékkal, az rendkívül sokat ártott. Petőfi liberalizmusa és Magyar Bálinték liberalizmusa között óriási különbség van. Petőfiéké arra irányult, hogy a szabadságot ki kell terjeszteni, míg a neoliberalizmus ki akarja sajátítani, megmondani, hogy mit szabad és mit nem .



Olyan lélekrombolás kezdődött, ami a hagyományos, ezer esztendős magyar iskolarendszert alapjaiban rázta meg, de végül is nem sikerült elpusztítani, mert még sokakban él a veszély felismerésének képessége.



A létrejött új többség az országban egy közös ellenfél, baloldal és a neoliberális csoportok képét is látja, de legfőbb összetartó ereje a jövőképe, ami folyamatosan formálódik.



Ennek része az iskolai, nevelési rendszer újjáépítése, melyből az állam nem vonulhat ki, hiszen nem hagyhatja cserben polgárait. Amikor polgárokról beszélek, meg kell említenem a kettős állampolgárság kérdését, ami természetes kötelessége lesz a következő kormánynak. Ennek akkor lesz értéke, ha a magyarországi állampolgárságnak is súlya lesz, ha munkahely, otthon, biztonság társul mindehhez.



Az elmúlt években a veszélytudat felszínre hívott olyan erőket is, amit hol szélsőségesnek, hol radikálisnak neveznek.

A radikális és szélsőséges között ott látom a különbséget, hogy a radikális változást akar, a szélsőséges pedig megvalósíthatatlan álmokat tűz ki célul, illetve szűk csoportok érdekeit kívánja kiszolgálni.



Magyarországon én nem ismerek nálam radikálisabb politikust, azok közé tartozom, akik komoly változásokat akarnak. Az a leglényegesebb, hogy az elképzeléseinket egyeztessük a valósággal, s ez nagy önfegyelmet kíván.









A Lezsák Sándorral készült interjút IDE kattintva is elolvashatja.