2002 ősze óta hallani a közhálóprogramról. Az akkor megjelölt fő cél az volt, hogy a közcélú és közösségi intézmények, például iskolák, könyvtárak és kórházak szélessávú internetelérést és erre épülő szolgáltatásokat kapjanak. A konstrukció nem egy állami beruházásként megvalósuló hálózatépítés, hanem a piaci szereplők szolgáltatásainak a megvásárlása volt.
Megítélésünk szerint az önök által bevezetett közháló-konstrukció a kifizetések szempontjából a teljes állami felelőtlenséget és pazarlást tükrözi, ugyanis már évek óta az történik, hogy a magyar állam az adófizetők pénzén a 2002-ben megszokott szintű szolgáltatásokért a nagyon magas 2002-es árakat fizeti. A problémát az okozza, hogy időközben eltelt hét év, azóta a piacon a szolgáltatások színvonala nőtt, az áruk pedig csökkent, csupán a magyar államnál állt meg az idő 2002-ben, már ami az internetes szolgáltatások színvonalát, sávszélességét és árát illeti. Az állam a piacinál jóval alacsonyabb szintű szolgáltatásért fizet jóval többet, mint bárki, aki besétál egy boltba, és szerződést köt, jóval kevesebb pénzért sokkal jobb, magasabb szintű szolgáltatást kap.
Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdéseim a következők: a 2008-ban lejárt közhálószerződéseket mikor és milyen formában hosszabbították meg? Tárgyaltak-e a közreműködő piaci szereplőkkel a végpontokért fizetett összeg újragondolásáról? Reálisnak tartja-e, figyelembe véve a piac alakulását, a mai árakat? Jelezték-e a szerződő cégek korábban, hogy hajlandóak lennének csökkenteni a szolgáltatásért elkért árat? Mi indokolta azt, hogy a 2008 első félévében lejárt ötéves közhálószerződést változatlan tartalommal, közbeszerzés nélkül határozatlan idejűvé változtatták?
Államtitkár úr, várom a válaszát."
DR. BAJA FERENC a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: "Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr!
A közhálóprogram 2006. évi beszerzése során az akkori felelősök nyílt közbeszerzés keretei között választották ki a pályázatot, ebben az értelemben az akkori árakat tehát a piac határozta meg. Nyílt közbeszerzés volt, vita a dolog körül nem volt, az akkori piaci árak határozták meg az induló kifizetési állapotot.
A szerződések nem tartalmaztak a végpontokért fizetett összeg újragondolásával kapcsolatos eljárásra vonatkozó rendelkezést sem, ugyanakkor tartalmaznak olyan előírásokat, amelyek az árak csökkenését, valamint a szolgáltatás minőségi és mennyiségi növekedését eredményezték. Például a drága vezeték nélküli összeköttetéseket az elérési szolgáltatók, amint azt a hálózati fejlesztések lehetővé teszik, technológiai váltás keretében lecserélték, arra az adott alacsonyabb áron továbbszolgáltatásra kötelesek voltak. Emellett kötelesek voltak érvényesíteni az ügyfeleknek adott különböző kedvezményeket, például a sávszélesség-növelést, díjnövelést. Ezen keresztül 2006-ban a megkötött szerződés 43 százalékos költségcsökkentést tartalmazott, és a folyamatos hálózatfejlesztéseknek köszönhetően a közháló-II. szerződés teljesítése során 261 százalékos sebességnövekedés valósult meg.
Ebben az esztendőben sikeres tárgyalásokat folytattunk a szolgáltatókkal, immáron a kormánybiztossághoz tartozik a közháló, amelynek eredményeként ebben az évben 15 százalékos díjcsökkentést hajtottunk végre, illetve a költségek további csökkentése érdekében 2010. január 1-jétől új szerződés keretében kívánjuk a közháló működését biztosítani, amelynek a beszerzési eljárása ma is folyik.
Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! A közhálóhoz kötődően természetesen folyamatosan átalakult a kormányzati szerepvállalás és a kormányzati felelősség. Maga a közháló intézményrendszere az EKK-tól a KEKKH-hoz került, és a KEKKH-hoz való odakerülés után történik most az újraszerződés. Természetesen semmi akadálya nincs, hogy ennek a részleteit a képviselő úr a bizottsági ülésen ellenőrizze."
Dr.NYITRAI ZSOLT (Fidesz): "Köszönöm szépen a lehetőséget. Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr!
Azt gondolom, a közháló ügye kiváló példázata annak, hogy a mostani állam mennyire felelőtlenül bánik a közpénzekkel. Azt lehet mondani, a közháló az évszázad üzlete. Az a baj, hogy ennek az üzletnek a károsultja a magyar állam és az adófizető polgárok.
Tisztelt Államtitkár Úr! Azt gondolom, mégiscsak van valamilyen titkolnivalójuk a közhálóüggyel, a közháló-konstrukcióval kapcsolatban. Mondom ezt azért, mert a nyári szünet előtt a gazdasági bizottság egyik ülésén 143-as eljárás keretében, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva a közbeszerzési törvény hatálya alól kivette ezt a programot, összesűrítve három más programmal, az elektronikus kormányzati gerinchálózattal, a közhálóval és a páneurópai szolgáltatások nyújtásával.
Még talán az EKG egy-egy részében indokolt lehet szakmailag a 143-as eljárás, a közháló esetében biztosan nem. Azt kérdezem államtitkár úrtól, hogy mi indokolta a közhálónál a 143-as eljárást. Köszönöm szépen.
DR. BAJA FERENC a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: "Képviselő Úr! Tisztelt Ház!
A nemzetbiztonsági eljárást egyetlenegy dolog indokolta, pontosan az, amit a képviselő úr kérdez. A szolgáltatók felé az állam akkor jár el helyesen, ha a megrendeléseit egy csokorba rakja össze.
Minden internetes megrendelést - az EKG-tól a közhálón keresztül - ebben a szerződésben egyszerre rendel meg az állam azért, mert ha egyszerre rendelek meg, akkor olcsóbb árat kapok. Ez az indoka annak egyébként, hogy természetesen ezen keresztül, és erről egyébként a Ház előtt is el lehet számolni, mind az EKG, mind a közháló, mind az egyéb szolgáltatásokban nagyságrenddel olcsóbb áron fogjuk a kormány számára az internetes szolgáltatásokat megjeleníteni. Ezért volt szükség erre az eljárásra, pontosan amiatt, mert ezen keresztül alacsonyabb árért több szolgáltatást fogunk kapni a végpontokon.
Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm, hogy meghallgattak."
